Útmutatás a tényleges tulajdonos megjelölése kapcsán

2019.11.18.

A magyar közbeszerzésekben állandó problémát jelent ez a kérdés, igyekszünk segítséget nyújtani a helyes értelmezéshez

A magyarországi közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevőknek kötelező nyilatkozniuk a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerint, az ún. tényleges tulajdonosuk személyéről.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja az alábbiak szerint határozza meg a kizáró okot, amelynek fennállása esetén az ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kell nyilvánítani:

“Olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni”

A hivatkozott, pénzmosásról szóló törvény (továbbiakban: Pmtv.) 3. § 38. pont eredendően a)-f) pontig sorolja fel a tényleges tulajdonos fogalmát, ezen felsorolásból közbeszerzési eljárásokban csak az a), b) és a d) pontok lesznek relevánsak:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
...
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
- da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
- db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
- dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,”

Fentiek nyomán tehát kijelenthető, hogy közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevőnek lehetősége van úgy nyilatkozni, hogy nincsen a Pmtv. 3. § 38. pont a)-b) illetve d) pontja szerinti tényleges tulajdonosa (vagyis ilyen kvázi „igazi” tényleges tulajdonos hiányában nem kell a vezető tisztségviselőt beírni tényleges tulajdonosként, hanem az a helyes, ha az ajánlattevő úgy nyilatkozik, hogy a Pmtv. 3. § 38. pont a)-b) illetve d) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nincsen.

Ekörben hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a „nincsen a Pmtv. 3. § 38. pont a)-b) illetve d) pontja szerinti tényleges tulajdonosa” nyilatkozat fogalmilag egyáltalán nem azonos a „nem tudja megnevezni a Pmtv. 3. § 38. pont a)-b) illetve d) pontja szerinti tényleges tulajdonosát” nyilatkozattal. Ez utóbbi esetében az ajánlattevő ajánlata érvénytelen, szemben az első esettel, amely egy teljesen jogszerű, szabályo és érvényes nyilatkozat egy közbeszerzési eljárásban.